Folyamatosan tehetségeket keresünk a CGS Románia keretén belül és ma bemutatjuk nektek Dragoș Rizea kollegánkat, aki egyetemista a teológián és író is. Dragoș egy különösen érzékeny, nyugodt és elmélkedő személy, aki, amikor őt megismered, békés és jóság érzetét sugallja neked.
Tudatában van annak, hogy az emberek a teológiát általában a papokkal társítják, Dragoș, szerényen vallja, hogy egy jövőbeni teológus, se nem pap, se nem szent, ahogyan ő maga vallja. Megkérdeztük tőle, hogyan kapcsolódik a teológia a vállalattal és ő így válaszolt: „Természetesen nincs sok köze a teológiának a vállalathoz, esetleg csupán az adminisztratív oldalán, viszont ez is csak akkor, ha a teológia, mint adminisztrációs, menedzsment forma az egyház intézményének is számít. A teológia udvarán belül gyakran elhangzik, hogy egy teológust nem kell összetéveszteni egy szenttel, habár a teológia emberei, a papok és a tanárok legtöbbször a teológián tanulókat jövőbeni papoknak látják.”
Miután elvégezte a Buzău-i Teológiai Szemináriumot, Dragoș úgy érezte folytatnia kell tanulmányait ugyanabban az irányban, a Teológia Egyetemen. Hálás mindazoknak, akik emberként megformálták és úgy véli, hogy szakmai útjának még csak a kezdetén áll, a jövőbeni tervek pedig majd menetközben kerülnek ki.
Dragoș első könyve a kifejezni vágyás szükségességéből született: „Szükségem van az írásra, nagyon el tudok magamba mélyedni. Ugyanakkor az írás kifejez és kihoz sok mindent. A kifejezésnek szüksége van arra, hogy kiírják. Mindenkinek van valamilyen szükséglete…”
Megkérdeztük Dragoșt, hogy szerinte mit jelent embernek lenni, a válasza pedig harmadik személyben érkezett, mert ahogy ő szereti mondani, megpróbálja eltakarni a szubjektivitását úgy, hogy magáról harmadik személyben beszél:
“Dragoș Rizea szerző számára nehéz meghatározni azt, hogy mit jelent „embernek lenni”, esetleg kicsit megközelíteni lehet csak, de ez kiderül majd a könyvében leírtakból. Úgy gondolom, hogy nehéz meghatározni azt is, hogy mi az ember, viszont a fenti kérdés kiegészítéseként egy második kérdés segít abban, hogy találjak mégis egy relatív választ. Az embert lehet, hogy azok az életfejezetei határozzák meg, amelyeket a sok közül kedvel és a többi életfejezetek, amelyek közül választani tud. Minden embernek saját életfejezetei vannak, kissé szubjektívek, kissé olyanok akár az emberi életfejezetek. Szeretném, hogy jobban megismerjétek a könyvem mesélőjét és elmélyüljetek az ő életének irodalmi fejezeteiben. Ami a Dragoș Rizea szerzőt illeti, aki meg akarja jobban ismerni, hívja meg egy sörre, nem tud többet inni belőle, de egy elég, hogy elkezdjen beszélni.”
A teológus és író mivolta mellett Dragoșnak még vannak egyéb, ahogy ő mondja titkolt képességei is: “tudom jól forgatni a FIFA labdát, tudok helyből több mint 2,8 métert ugrani, jó tanácsokkal látom el a barátaimat – gondolom, mert valószínű azért van kevés barátom – és legtöbbször tétlenkedem, néha az én későbbi mivoltomra gondolva, anélkül azonban, hogy tudnám, hova akar ez az alak jutni. Higgyétek el, ezek a tulajdonságok igazán titkosak.”
A vállalati kollegáinak a következő tanácsot adja: „Szükség van arra, hogy mindig olvassatok, mindig mást olvassatok, mint a jelentések és a formális oldalak, amelyeket naponta olvastok. Ez azt jelenti, hogy tartoztok azzal is, hogy észre vegyétek a könyvek szavakból álló, az életben megélt részleteit. Vegyétek észre az élet irodalmát!”
