A mai mesénk főhőse Alex Bucur kollegánk, aki mind zenei téren, mind pedig színészeti téren kiváló művészi tehetséggel bír. Kiváló mesélőkészségével Alex szívesen felfedte számunkra az élete legszebb pillanatait, amelyet a zene nélkül értelmetleneknek tart: „Úgy gondolom, hogy a zene egy részünket képezi. Ez az a hely, ahova mindig megyünk, ha problémáink vannak, ez az a személy, aki soha nem hagy el, ha bajban vagyunk és valószínű a problémáink legjobb meghallgatója is. Igen! A zene mindaz lehet, ami szeretnénk mi, hogy legyen!”.
Az első kapcsolata a gitárral a középiskola idején történt, amikor Alexet az foglalkoztatta, hogy felvételi vizsgázzon a Bukaresti Színház- és Filmművészeti Egyetemre és különböző színészfelkészítőkön vett részt. Egy színház keretében, egy európai egyetemistákkal történő színházi tapasztalatcsere nyomán megbarátkozott Florin-nal, egy Bukaresti színházrendezővel, programkoordinátorral. Egy kulturális estén Florin gitáron előadta az eseményen részt vevő országok sajátos hagyományos dalait. Az egy meghatározó pillanat volt, mondja Alex: “Azok a levegőbe áradó zenei hangok szétszóródtak a teremben és olyan meleg hangulatot teremtettek, amely ellazított és hagyta, hogy nyitott szemmel álmodjak. Újból el voltam bűvölve és ez az álmodozó érzés megmaradt még sokáig a koncert befejezése után is”.
Alex szeretettel emlékszik vissza az első akusztikus gitárjára, arra az izgalomra, amely elárasztotta abban a pillanatban, amikor életre keltek az első akkordok és arra az izgatottságra, amelyet érzett a következő hangokra várva. Határozottan állítja, hogy őt a zene megváltoztatta, mint személy, sokat segítette őt a fejlődésben és a felnőtté válásban mind személyes, mind pedig zenei téren. Elismeri, hogy nem volt könnyű kezdetekben “több hónapig tartott amíg szekvenciálisan akkordokat tudtam váltani, amíg konstans módon meg tudtam tartani a ritmust, hogy sikerüljön a barré (egy barrén belül egy vagy több ujj több húrt kell lefogjon) vagy hogy hallás után tudjam lejátszani amit hallok és jól is jöjjön ki. A bal kezemen az ujjaim mindig bepirosodtak és feldagadtak abban a periódusban, de nem panaszkodtam. Azt tettem, ami a legtöbb örömet okozott számomra azokban a pillanatokban és az elégedettségem végtelen volt”. Ambícióból és a tökéletesítés céljából Alex több különböző rockstílusú együttesben is zenélt, akár két-három együttesben is szimultán módon, létrehozva végül saját zenekarát. Mesélt nekünk az első rock zenekarról is, ahol zenélt, az Apus, amely egy gótikus rock zenekar volt: “Lehetőségem volt együtt dolgozni olyan emberekkel, akik, bár nem voltak professzionisták, professzionalizmus érzetét keltették és tisztelettel néztem fel rájuk. Nagyon értékeltem ugyanakkor azt, amikor az általam szerzett zeneszövegre vagy ritmusra felfigyeltek, azt figyelembe vették és felhasználták bizonyos zenedarab megvalósítása céljából. Később az akusztikus gitárról az elektronikus gitárra tért, “egy szuper Fender Stratocaster Arctic White, amellyel a szomszédokat terrorizáltam és még mindig terrorizálom”.
Habár a fiatal együttesek nagyrésze főként feldolgozásokból álló repertoárt állít össze, Alexnek és csapatának saját dalai vannak és nem szalasztanak el semmilyen alkalmat, hogy a színpadra lépjenek, a barátok és a közönség elismerése pedig, amelynek örvendenek, a legjobb fizetség, amelyet egy művész kívánhat. Tehetségének köszönhetően Alexnek sikerült elérnie a színházi és zenei teljesítményt a Brassói Diákok Művelődési Házában, együtt zenélt a romániai zenei színpad nagy személyiségeivel és sikerült barátságot kötnie különböző művészekkel, mert, ahogyan a kollegánk fogalmaz, mindannyiunkat ugyanaz a szenvedély vezérel: a zene. A lenti képeken együtt láthatjuk őt Răzvan Ghit-tel, a Ska-nk szólistájával, valamint Gabi Georgescu-val az E.M.I.L.-től és Vlad Staricuval, a Pistol cu Capse szólistájával.
Nem a zene az egyetlen élvezet Alex életében, ő élvezi a munkáját is. Ebben a hónapban két éve annak, hogy a CGS Románia csapatában dolgozik és örülünk annak, hogy velünk van egy ilyen tehetséges és pozitív gondolkodású személy: “A CGS Románia-hoz 2014 május 16-án kerültem, egy szerencsés véletlen folytán, egy nagyon összetartó közösséget találtam itt, amely nyitott karokkal fogadott be és ugyanakkor elégséges indokot találtam arra, hogy továbbra is itt maradjak és szívesen jövök munkába.
Alex, kívánunk neked sok sikert és a leglelkesebb rajongóid maradunk!
