Örvendünk a sikernek, amelynek az általunk szervezett Scorpions – Return to Forever! verseny örvendett. A tét 10 meghívó volt a július 16-i szombati koncertre azoknak, akik elküldik nekünk a saját történetüket arról, ahogyan a Scorpions együttest felfedezték és kellemes meglepetés volt az üzenetlavina, amely elárasztott bennünket. Íme mit írtak a nyertesek:
Felician Panaite:
Először a Scorpions együttesről az MTV-n hallottam, a Lentzi Rock Zone adásában (abban az időben, amikor az MTV-n lehetett még zenét hallgatni). Abban az időben megszállottja voltam a Heroes 2 játéknak, amelyen a háttérben a Wind of Change album ment (a Rock You Like a Hurricane volt a kedvencem). Továbbra is nagyon vagány kombinációnak tartom. Már korábban is el akartam jutni a romániai koncertjeikre, de soha nem volt még ahogyan, mostanáig.
Mihai Boar:
Mondhatom, hogy a Scorpions együttes nagyon nagy hatással volt rám, tekintettel arra, hogy nem olyan családban növekedtem fel, ahol ezt a stílusú zenét hallgatták volna. Nem vonzott különösebben a zene mindaddig, amíg néhány kollegám unszolására el nem jutottam egy Scorpions koncertre…Attól a pillanattól a zene minden számomra! A Scorpions koncertet követő napon azonnal elhatároztam, hogy és is azt szeretném csinálni, mint ők és azóta nekifogtam tanulmányozni az ütőhangszereket… rövid időn belül már én is koncerteztem, ugyanazokon a színpadokon, mint amelyeken a Scorpions fellépett, és abban a pillanatban rájöttem, hogy az ők hatásuk nélkül nem juthattam volna el idáig.
Ramona Drăgușin:
A Scorpions együttest 14 éves koromban fedeztem fel, amikor a barátom meglepetést akart nekem szerezni és megajándékozott egy Scorpions CD-vel. Különösen a Send Me an Angel zeneszámot szeretném meghallgatni. Azóta, mindig amikor hallgatom, a barátomra emlékeztet.
Claudia Surdu:
A Scorpions együttesről először az általános iskolában hallottam, azt hiszem VII. osztályban, vagyis 2002-ben. Elég sokszor hallgattam abban az időben a rádióban. A kedvenc zeneszámom a You and I. Ionuț-Cătălin Ștefan: Én a Scorpions együttest véletlenül fedeztem fel, amikor apámmal mentünk a nagyszülőkhöz látogatóba az autóval. Neki volt egy kazettája, és mivel és kiváncsi természet vagyok, feltettem a kazettát, elindítottam, az első zeneszám, amelyet hallottam, az a Rock You Like A Hurricane volt. Azóta mindig keresem és hallgatom a régi rock együtteseket (a rock dinoszauruszokat) és nem csak. Ugyanúgy fedeztem fel a Queen együttest.
Tudor Ancu:
Az első emlékem egy koncertről ’93-ból van. 4 éves voltam és mindenre emlékszem majdnem tökéletesen… ok, körülbelül mindenre! Én Alexandria-ból vagyok, apám nagy rajongó, volt vagy 2-3 albumunk is lemezen, amelyeket minden hétvégén hallgattunk. Még most is emlékszem apámra amikor odament anyámhoz s azt mondta: „Kell pakoljunk és gyorsan-gyorsan el kell mennünk Bukarestbe a koncertre.” A következő emlék a stadionon van, amikor a Scorpions énekelte a Wind of Change (később tudtam meg mit jelent a dal és most tudom kívülről). MINDENKI meggyújtotta az öngyújtóját és együtt énekelte TAAAKEEEE MEEEE… Néhány perccel később apám azt mondta: „Előre megyek, hogy jobban lássak”, majd a koncert végén visszajött nagy örömmel és azt mondta nekem: „Beszéltem a szólistával (Klaus) és azt mondta, hogy puszit adjak neked”. Ölébe vett, megpuszilt és utána nem nagyon tudom mi történt, csak hogy egy tengernyi embert láttam, aki ment haza és mi aznap egy unokatestvéremnél aludtunk. Elaludtam és másnap a vonatban ébredtem fel, Alexandria irányában.
Vlad Pricop:
Ezt az együttest kiskoromtól ismerem, apa rocker.
Ramona Melinte:
A Scorpions együttest mindjárt a 1989-es forradalom után ismertem meg, még gyerek voltam… Minden rádióadóban lehetett hallani a Wind of Change-t. Ez a dal elbűvölt már az első akkordjaival. 1990 őszén sikerült beszereznem az első Scorpions kazettát, amelyet a végletekig hallgattam az otthoni orosz kazetta lejátszómon. Szép évek… Sok évvel később, véletlenszerűen eljutottam egy koncertjükre 2002-ben az Aranyszarvason. Azóta is vágyom rá, hogy megismételjem az élményt.
Alex Toma: Az első zeneszám, amelyre emlékszem a Still Loving You’ volt, amelyet olyan 10 évesen ismertem meg, amikor apa hallgatta őket lemezen és kazettán. Most is van a telefonomon 5 zeneszám tőlük, a Living for Tomorrow, a Dreamers az Acoustica koncertről, vagy a Believe in Love.
Alexandra Harabula: A Scorpions az egyik kedvenc együttesem marad, a középiskolában viszont megszállott rajongójuk voltam… A Wind of Change a himnuszunk volt, az osztályunk himnusza! Nem jön, hogy higyjem, hogy 50 éves évfordulójuk van és mi több, Bukarestbe jönnek! Soha nem láttam élőben őket, de a “TO DO list”-emen vannak!
Take me to the magic of the moment
On a glory night
Where the children of tomorrow dream away (dream away)
In the wind of change…
Mindenkinek gratulálunk! Várjuk visszajelzésiteket a koncertről! 🙂
#CGSDreamTeam #RockYouLikeAHurricane
