Fedezzük fel a tehetségeket környezetünkben: Alexandra, a mi mesterszakácsunk
0
 

Ma Alexandra Alexe-vel és ő főzési szenvedélyével ismerkedünk meg. Az Alexandra története a CGS-nél 2012 október 29-én kezdődött, egy nagy kiterjedésű projektben, 2014 áprilisában pedig az illető projektben, mint team leader lépett elő.

Abban volt szerencsénk, hogy egy igen … édes módon felfedeztük a főzés iránti lelkesedését, a kollegáknak hozott sütemények révén. Az idők folyamán megszámlálhatatlan alkalommal csiklandozta meg az ízlelőbimbóinkat muffin-nal, különböző süteményekkel, tiramisu-val és sok egyébbel. Mi lehet jobb, mint egy édes meglepetés, nem igaz?

1

Elmesélte nekünk, hogy a főzés iránti érdeklődése már kiskorában megvolt: “Próbálj elképzelni engem amikor kicsi voltam, amolyan “kis kínai”, ahogy mindenki mondta nekem, ahogyan játszottam a liszttel, kukoricával, levelekkel, földdel, téglaporral, kövekkel és mi minden mással. Így főztem én általában az unokatestvéremmel amikor mentünk nyáron vidékre. És olyan finomságok lettek, hogy pfff, el sem tudjátok képzelni. És mentem édesanyámhoz és nagymamámhoz, hogy adjak nekik, hogy kóstolják meg. Alig tudtak visszautasítani.”

67

Megkérdeztük, hogy van-e valamilyen típusú étel, amit szívesebben készít és azt mesélte el nekünk, hogy különösen süteményeket szeret készíteni: “krémest, rétest, bármit. Emellett szeretek kipróbálni mindenféle érdekes receptet a fő ételek jegyzékéről. Kedvelem a kínai konyhát, de nem húzódzkodom a hagyományos konyhától sem és attól sem, hogy kipróbáljak bármilyen típusú konyhát. Kíváncsi vagyok a különböző gasztronómiai érdekességekre.”

4 8

De honnan jön az inspiráció és az elégtétel amikor a konyhában tesz-vesz?! Alexandra elmeséli nekünk: “Szeretem az étel egész elkészítési folyamatát. Minden hozzávalót kiteszek az asztalra, legyen szó valamilyen desszertről vagy akár fő ételről, mellé teszem az edényeket és egyéb eszközöket és nekifogok figyelmesen összekeverni, fűszerezem mindaddig, amíg elérem azt az eredményt, amely tetszik nekem. Olyan, mint egy rituálé. Valószínű, hogy a legnagyobb elégtétel az, amikor valaki megkóstolja amit főztem és el van ragadtatva tőle. Abból indulok ki, hogy “megennék valamit”, és amikor minden kész van, elég, ha egyszer-kétszer megkóstolom és jóllakom vele. És mindig én vagyok az, aki először megkóstolja mielőtt adnék belőle valaki másnak, hogy egyen belőle. Perfekcionista vagyok amikor az általam készített ételek minőségéről van szó.”

És ahogy a konyhában túl kevés az a dolog, ami talál a kezdeti elképzeléssel, történnek még kalandok is: “Az egyetemen voltam, amikor nálam szerveztem meg a Szilveszteri mulatságot. Számtalan aperitifet és süteményt készítettem, emellett húst pácoltam be különleges fűszerekkel egy nappal előtte nyárson sütéshez. Készen álltunk a hússütéshez, a hús egy tálban és Alexandra megbotlik a küszöbön és kiborítja az egész húst. Egész este aperitifet és süteményt fogyasztottunk” – mesélte nevetve Alexandra.

A mai mesénk ugyancsak – édes J hangulatban és gondolatébresztő képekkel fejeződik be.

2 5 9 10 11 12

 

Trimite-ne CV-ul tău

Leave a reply

Your email addres will not be published.
Required fields are marked with